Tarcza Orsolya / Aszklépiosz-fórum
Az üzleti életben hazánkban is egyre ismertebb és elfogadottabb a coaching, amely személyes, vagy csoport támogatást jelent a munkahelyen, vagy az élet különböző területein a nehézségek leküzdésére. A coach nem konkrét megoldásokat kínál, inkább vezeti kliensét, hogy felismerje az önmaga által állított akadályokat, hogy rátaláljon az adott élethelyzetben legmegfelelőbb stratégiára. De hogyan alkalmazható a coaching és van-e jelentősége az egészségügyi intézményekben? Erről kérdeztük Pusztai Erzsébet egészségpolitikust.
– Évekig dolgoztam az egészségügyben, majd az államigazgatásban. Azt tapasztaltam, hogy a legnagyobb problémát a vezetők és beosztottak, az orvosok és betegek közötti együttműködés zavarai jelentik. Ha ebben sikerül változást elérni, akkor nemcsak a munka válik hatékonyabbá, hanem mindenki jobban érzi magát, egészségesebb lesz és hatékonyabb. Nemrégiben elvégeztem egy 150 órás coach- tanfolyamot. Azóta meggyőződésem, hogy az ott megismert módszerek nem csak az üzleti életben, az államigazgatásban segíthetnek, hanem abban is, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók munkája még jobb eredményekkel járjon – mondja Pusztai Erzsébet.
Míg a multinacionális cégek elvárják magas beosztású vezetőiktől – az utóbbi években már középvezetői szinten is –, hogy munkájukat hatékonyan végezzék, s ehhez segítséget is adnak, addig az egészségügy területén dolgozók nem kapnak túl sok támogatást ehhez. Az üzleti életben gyakorta kérik a coch segítségét, aki tulajdonképpen személyi edző, a kliens változásképességét, rugalmasságát alakítja, javítja megfelelő módszerekkel.
– Az orvosok, egészségügyi dolgozók, mint magasan képzett szakemberek, tulajdonképpen az egészségügyi ellátás „menedzserei”. Munkájuk, hozzáállásuk az egész közegre hatással van, amelyben dolgoznak. Egy intézmény- vagy osztályvezető orvos coaching után sokkal jobban tudna együttműködni munkatársaival, beosztottjaival. A mai, gyorsan változó egészségügyi helyzetben, vagy éppen egy szakmai csapat esetében ez az együttműködés, rugalmasság elengedhetetlen. Magyarországon sajnos még csak kevesen ismerték fel ennek fontosságát, de remélhetőleg a jó példa hamarosan hozzánk is eljut, hiszen Angliában az intézményvezető orvosoknak már biztosítanak coachokat.
Az orvosok számára több irányú haszonnal jár a coaching - folytatja Pusztai Erzsébet:
– Az orvosi munka sok stresszel, nagy felelősséggel jár, a gyógyítónak folyamatosan nagyon komoly, az emberi életet befolyásoló döntéseket kell hoznia. Ezeket a helyzeteket sok esetben az orvosok is rosszul kezelik, nem tudják feldolgozni. Ezért a coaching személyes segítségükre lehet. Ha pedig ők maguk képesek változtatni életükön, máris jó példát mutathatnak a betegeiknek is. Hiszen mennyire meggyőző az az orvos, aki cigarettával a kezében tanácsolja kliensének, hogy hagyja abba a dohányzást? Az orvost is segíteni kell abban, hogy változtatni tudjon saját életmódján. Ugyanakkor a több éves gyógyítói munka sok esetben kiégéshez vezet, az orvos személytelenné válik a betegével szemben, „munkadarabnak” tekinti a hozzá forduló embert. A coaching megoldást jelenthet az ilyen, a terhelésből eredő problémák kezelésében is.
A gyógyító munka hatékonysága is növelhető akkor, ha az orvos nem csak orvos, hanem egy kicsit coach is.
– Manapság az a gyakorlat a rendelőkben, kórházakban az, hogy az orvos felírja a receptet, elrendeli a kezelést, és mellé életforma változtatást javasol: étkezzen másképp, ne dohányozzon, kerülje az alkoholt, mozogjon többet. Ezek azok a tanácsok, amelyeket a legtöbb esetben a páciens nem tart meg, nem tud megtartani – ahogy sok esetben maga az orvos sem! Így a legjobb gyógyszer is hatástalan, vagy csekély javulást eredményez az állapotában. Ha az orvos elsajátítja mindazokat a technikákat, amelyeket egy coach ismer, akkor van eszköze, hogy segítsen a betegének abban, hogy képes legyen változtatni.
– Bár a coaching során pszichológiai elemeket használnak, ez nem pszichoterápia, hanem többféle terület ötvözete. A coach fontos feladata, hogy felismerje a kezelést igénylő eseteket, és megfelelő szakemberhez irányítsa őket. A súlyos szenvedélybetegség például nem a coaching területe. A coaching előnye az, hogy az alkalmazott technikák néha nagyon gyorsan vezetnek eredményre, munka mellett heti egy-két alkalommal folytatott üléseken nagyon sokat lehet változtatni a munkahelyi és életvezetési problémák kezelésében.
A business és management, valamint az egészség és életvezetési coaching az egészségügyben többirányúan és jótékonyan hasznosítható lenne.
Pusztai Erzsébet úgy látja, bár időbe fog telni, hogy az egészségügyben is elterjedjen a coaching, mindenképpen növelné a hatékonyságot ezen a területen.
Aszklépiosz-fórum, 2010, augusztus 4.
Tarcza Orsolya / Aszklépiosz-fórum