Esetek
- Este, amkor lefekszem rendszerint eldugul a fülem. Olyan érzés ez, mint amikor leszáll a repülőgép. Úgy érzem, mintha a testemből a folyadék a fejembe tódulna. Ha állok, soha nem érzek ilyet. Már kivizsgáltak, de nem találtak semmit. Azt mondták, talán régebbi arcüreggyulladás nyoma lehet.
Van valami stressz a tünetek mögött?
Valami furcsa belső parancs ez! Számtalanszor mondtam már magamnak, hogy nem számít. Kit érdekel, ha engem nem. Mégis! Képtelen vagyok úgy lefeküdni, hogy ne mosogatnám el az utolsó kanalat is a konyhában. Annyira nyugtalanít, ha valami ott marad, hogy nem tudok elaludni. Mágiscsak képtelenség, nem!
Igen, mindannyian érzünk feszültséget a vizsga előtt, még akkor is, ha igazán felkészültünk. Ez még hasznos is, hiszen mozgósítja erőforrásainkat, nő a vérkeringésünk, élénkebbek leszük. Sajnos sokan nem ússzák meg ennyivel. Súlyos szorongást jelent már a vizsga gondolata is. Rosszul lesznek, izzadnak, remegnek, néha hányingerük, hasmenésük is van a félelemtől a feszültségtől. Ennél már csak az a szörnyűbb, ha a vizsgán, a tanár előtt leblokkolnak. Üressé válik az agyuk, nem találják a választ (pedig tudják). Néha csak bizonyos tantárgyak okoznak zavart, náha szinte minden vizsga kínszenvedés!
Az óceán partján álltunk. Mindenki csak állt a homokon és megbűvölten nézte a hullámokat. Nagyon erős hullámverés volt, és bár jó úszó vagyok, fürdésre nem gondoltam, ahogy senki más. A víz messze futott a parton, a gyerekek szaladgáltak a hullámok elől. Nagyon szeretem a tengert, a víz moraját és erejét. Néztem a mélybe visszahúzódó hullámokat, ahogy fortyogtak, kavicsokat kavargatva. Néhány lépést előre léptem, és visszafordultam. Ekkor egy hullám a combomig szaladt és feldöntött. Feltérdeltem, de mire felálltam volna a következő hullám már átcsapott a fejem felett és ellenállhatatlan erővel húzott magával.