Ha magasban van bizonytalannak érzi magát, nem néz ki, ha csak lehet!

A tériszony enyhébb esete egy fiatal nőnél. Keressük, hogy mi okoz stresszt. A mélység nem probléma, a távolság igen, gyengeséget eredményez. Honnan ered? 15 éves korba kerülünk, a gimnáziumról van szó. Jó tanuló volt, nincsenek rossz emlékei. Jaj, egy azért van. A boiológia tanár, aki valamiért nem szerette őt.

- Amikor feleltem mindig olyan kérdéseket tett föl, hogy ne tudjak válaszolni. Gyakran olyat kérdezett, amit még nem is tanultunk! Már előre féltem a feleléstől!

A tanárra gondolva egyértelmű a stressz. Az érzések pedig a tehetetlenség, a félelem, a harag!

Hogyan függ ez össze a tériszonnyal? Az is kiderül: Az iskolában minden órájuk a földszinten volt, csak a biológia órára kellett fölmenni az emeletre. Amikor felelnie kellett az ablak előtt állt, háttal az ablaknak, így rossz érzései összekötődtek a környezettel, a helyzettel, az ablak mögött lévő távolsággal.

A rossz érzések feloldása után megnyugodott, bizonytalansága a magasban megszünt. Megszabadult egy "koboldtól", sikerült elzavarnunk.

Ez a példa is mutatja, hogy érzelmi agyunkban az életünk során feldolgozatlanul maradt érzések nem időbeli sorrendben és nem a szokásos logikai összefüggések szerint rendeződnek el, inkább a hasonló a hasonlóval. Lehet a körülményekben valami hasonlóság, mint ebben az esetben  - a távolság. Más esetben- mint a másik, súlyosan tériszonyos kliensemnél -  a mélység. Hasonlóság lehet a testi pozícióban: valamilyen érzelmi vagy testi hatás ülve, állva, fekve ért bennünket. Gyakran meglepő, hogy a félelelmek, fóbiák, nyugtalanság és szorongás milyen helyzetekkel, milyen érzelmekkel függnek össze. Az a jó a wingwave coachingban, hogy ezeket gyorsan megtalalájuk és véglegesen feloldhatjuk. Ha pedig feldolgoztuk az érzést, akkor eltűnik annak zavaró hatása - véglegesen. Sem a mélység, sem a távolság nem zavar már.